A napelemé a jövő? Mikor és hogyan éri meg telepíteni?

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb az igény a megújuló energia iránt. Napelemeket ma már könnyedén be tudunk szerezni Magyarországon is. De vajon megéri-e ez a beruházás? Mire kell figyelnünk, ha így szeretnénk "zöldebbé" tenni háztartásunk?

Először is meg kell értenünk, hogy hogyan működik ez a rendszer. A háztetőn elhelyezet napelemek a napból érkező fotonokat alakítják át egyenárammá. Azonban a háztartási gépeink váltóárammal működnek. Így szükségünk van egy inverter nevű eszközre, ami átalakítja számunkra az áramot. Az inverter jelenleg ezeknek a rendszereknek a gyenge pontja. Maguk az napelemek ugyan jóval többe kerülnek, viszont ritkán hibásodnak meg. A gyártók többsége 20-25 év garanciát vállal rájuk, és hogy minimum 80%-os teljesítménnyel fognak működni ennyi év elteltével is. A németországi tapasztalatok alapján, még a 30 éves elemek is 90%-os névleges teljesítménnyel üzemelnek. Ezzel szemben az inverterekre csak 5 év a garancia (egyes gyártóknál megvásárolható ez a biztosíték akár 10 évre is). Mivel ezek az eszközök könnyebben hibásodnak meg, fontos, hogy ne ezen spóroljunk. Az is előnyös, ha olyan eszközt választunk, aminek cserélni lehet az alkatrészeit, így egy esetleges hibánál nem kell rögtön újat vennünk. A terveket célszerű úgy elkészíteni, hogy az inverter a lehető legvédettebb helyen legyen.

Külön és mégis együtt - az elektromos-hálózathoz illesztés

Mivel a napelemek változó hatékonysággal működnek, egy ilyen beruházással nem tudjuk magunkat teljesen leválasztani az elektromos hálózatról. Mikor nem termelünk kellő mennyiségű energiát a háztartásunk számára, továbbra is a hálózatból pótoljuk. Ez az egyszerűbb része a folyamatnak. Viszont mi történik, ha túl sok energiát állítunk elő? Sajnos az akkumulátor technika még nem tart ott, hogy hatékonyan tudnánk tárolni a felesleget. Így ebben az esetben fogyasztóból szolgáltatóvá válunk, és visszatápláljuk az áramot a hálózatba. Természetesen nem ingyen. A szolgáltatóval általában éves szinten számolunk el. Ha több áramot vettünk fel, mint adtunk, befizetjük a számlát. Ha mi adtunk többet, felvehetjük a különbözetet. Ezt azért írom feltételes módban, mert ma Magyarországon ez nem egy egyszerű folyamat. Sokan pont ezért tekintenek el tőle. A visszajáró pénzről számlát kell kiállítanunk a szolgáltatónak, ehhez adószámra van szükségünk. A befolyt összeg után pedig adóznunk is kell. Mivel többnyire mindenki a háztartás fogyasztásának ismeretében tervezi meg rendszerét, a többlettermelés miatt csupán elhanyagolható összeget tudnának felvenni, ami nem éri meg ezt a macerát. (Annál is inkább, mert lényegesen kevesebb összeget kapunk egy kWh áramért, mint amennyit mi fogyasztóként fizetünk érte)

Sokan gondolják pozitívumnak, hogy a saját rendszer előnye, hogy áramszünet esetén, vagy a hálózat leállásakor sem maradnának így áram nélkül. Tény, hogy a napelemek ilyenkor is tudnának üzemelni, viszont a hálózathoz kapcsolódó inverter ilyenkor biztonsági okokból lekapcsol. Tehát sajnos az áramszünet az egyedi rendszerrel rendelkezőket továbbra is érinti.

Támogatások

Ausztriával, Németországgal, vagy más uniós államokkal szemben hazánkban nem igényelhető alanyi jogon, vissza nem térítendő támogatás napelemek telepítésére. Ráadásul itthon a napelemekre kiszabott termékdíj jóval meghaladja az uniós átlagot. Így összehasonlítva egy ilyen beruházás Magyarországon akár háromszor annyiba is kerülhet, mint Németországban. (Megegyező feltételek esetén) Az egyetlen jó hír, hogy több bank is kínál kamatmentes hitelt napelemes rendszer kiépítéséhez.

Ennek ellenére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint egyre gyorsulóbb ütemben bővül a magyar piacon a napelemes háztartások száma. A 2017-es adatok szerint 29 685 ilyen kis áramellátó csatlakozott a villamosenergia-hálózathoz, ami éves szinten 46%-os növekedést jelent.

Mire figyeljünk a telepítéskor?

Napelemek telepítése engedélyhez kötött Magyarországon. Engedély szükséges a helyi áramszolgáltatótól. A beadványban részletezni kell a tervezetet, műszaki adatokat és dokumentációkat.  Ez a bürokratikus rendszer sokszor lelassítja az építkezést. A tervezéssel célszerű profi és megbízható céget megbízni. Mivel egy ilyen rendszernek minimum 20-30 évig kell működnie, olyan kivitelezőt válasszunk, akinek a cége valószínűleg évtizedek múlva is létezni fog.

Megtérülés

Egy beruházás előtt fontolóra kell vennünk, hogy mennyi idő alatt fog megtérülni. Jelen esetben ez nem csupán háztartásunk fogyasztásától függ, hanem a piaci körülményektől.  Egyáltalán nem biztos, hogy a mai viszonyok fognak fennállni mondjuk 10 év múlva is. Viszont a napenergia nem véletlenül terjed hazánkban is rohamos mértékben, a fent vázolt negatívumok ellenére is. Egy átlagos háztartás energiaigényét kiváltó rendszer körülbelül 1-2 millió forint körüli összegből építhető meg (ezt természetesen számtalan körülmény befolyásolhatja, akár olyan alapvető dolgok is, mint a tető dőlésszöge és irányultsága). Ezt az összeget nagyjából hat-nyolc év alatt visszatermeli a rendszer, azt követően lényegében eltűnik az áramszámlánk - ráadásul egy ilyen rendszer igen könnyen bővíthető vagy akár költöztethető is. Ráadásul ez jelentős lépés a környezettudatos életmód felé.

Források: 
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapja
Wikipédia
Pcworld