Kiskereskedelmi ingatlanok bérleti piaca Magyarországon
A kiskereskedelmi ingatlanok bérleti díjai az elmúlt években jelentősen emelkedtek hazánkban. Ennek az egyéb piaci folyamatokon kívül az az oka, hogy jelentősebb beruházást nem adtak át. Tehát az egyre növekvő keresletet, az azonos nagyságú kínálatnak kell kiszolgálnia
A kiskereskedelmi ingatlanok szegmensében az elmúlt években új kínálat csak nagyon korlátozottan volt elérhető és a közeljövőben sem várható nagyszámú új átadás.
Magyarországon 4,1 millió négyzetméter modern kiskereskedelmi ingatlan áll rendelkezésre, melynek 47 százaléka raktáráruház (pl. hipermarket, barkácsáruház), 35 százaléka bevásárlóközpont, 18 százaléka pedig kiskereskedelmi park. A teljes állomány közel harmada Budapesten koncentrálódik, továbbá Pest megyében található az összes terület 17 százaléka. Az elmúlt 5 évben nem volt jelentős bevásárlóközpont átadás hazánkban és jelenleg is csupán egy ilyen fejlesztés van kivitelezési fázisban, melynek átadása 2020-ra várható, több mint 50 ezer négyzetméter bérbe adható területtel. A fejlesztők által tervezett, előkészítési fázisban levő projektek között egy jelentősebb új bevásárlóközpont, két meglévő bevásárlóközpontnak a bővítése és több kiskereskedelmi park szerepel, túlnyomórészt budapesti helyszíneken. Az új átadások hiánya mellett növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt az elmúlt években. 2018 végén a budapesti bevásárló utcákban a legmagasabb bérleti díjak 70 és 140 euro/négyzetméter/hó közé estek, amíg 4 évvel korábban ennek a sávnak még a teteje volt a 80 euro/négyzetméter/hó bérleti díj szint. A budapesti elsődleges bevásárlóközpontok elérhető legmagasabb bérleti díjai tavaly év végén 105 euro/négyzetméter/hó környékén mozogtak, ami az egy évvel korábbi 100 euro/négyzetméter/hó szinthez képest 5 százalékos emelkedé. Az elsődleges és másodlagos budapesti bevásárlóközpontok bérleti díjai között egy jelentős szakadék figyelhető meg. Míg 2014-ben egyes regionális városok bevásárlóközpontjaiban és egyes másodlagos budapesti plázákban rendre 28 és 25 euro/négyzetméter/hó volt az elérhető legmagasabb bérleti díj szintje, addig 2018.végére ez a szint mindkét esetben megduplázódott, és egyes regionális városok bevásárlóközpontjaiban már 20 százalékkal magasabb (60 euro/négyzetméter/hó) bérleti díjak is elérhetők, mint a budapesti másodlagosakban (50 euro/négyzetméter/hó). A tervezett átadások szűkössége alapján az elkövetkező időszakban is a bérleti díjak növekedése várható. Emellett az elérhető területek hiánya miatt, a másodlagos bevásárlóközpontok iránti kereslet is nő, s ez teret ad ezen ingatlanok modernizálására, amit egyes bevásárlóközpontok esetén végre is hajtottak a tulajdonosok a versenyképesség növelése érdekében.
Forrás: Kereskedelmiingatlanok – Piaci jelentés (MNB – 2019)
Fotó: Pixabay